HomeBlogUncategorized10+1 látnivaló Balatonfüreden és környékén

10+1 látnivaló Balatonfüreden és környékén

10+1 látnivaló Balatonfüreden

  • Tagore sétány és az emlékfák

  • Hajókikötő

  • Szent Mihály (siskei) templomrom

  • Pantheón

  • Gyógyforrások

  • Jókai kilátó

  • Kiserdő és színház

  • Lóczy-barlang

  • Emlékmű és a Koloska völgy

  • Vörös templom

  • Rózsilak

Tagore sétány és az emlékfák

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=034041)

Balatonfüred fő sétányát előzőleg Kolos, azután Deák sétánynak hívták. Ma Rabindranath Tagore, a neves bengáli költő nevét viseli. Tagore hálából, 1926-ban szívbetegségből felgyógyulva ültette az első fát. Az indiai legenda szerint, ha a növény meggyökeresedik, akkor ültetője sokáig fog élni, hogy lássa, miként lombosodik a fa.

„Ha nem vagyok többé a földön, ó fám, susogtasd tavasszal megújuló leveleidet az erre vándorlók felett: a költő szeretett, míg élt.” – írta a költő. Az emlékparkba a követő évtizedekben más hírességek is ültettek fát – köztük India köztársasági elnöke, Indira Gandhi -, és mára hársfaliget alakult ki.

Hajókikötő

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=34159)

A gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulója alkalmából, 1941. szeptember 1-jén felavatták az új füredi hajókikötőt. A Halász és a Révész bronzszobra két ősfoglalkozást jelképez, amely nélkül nem elképzelhető egyetlen vízparti település sem. A Halász Kun József egykori kenesei halász nagygazda, a Révész pedig egy tihanyi révészlegény alakját követően készült.
Az 1960-as években egymástól távolabbra helyezték a két alakot, és közöttük azóta kő pihenőpad áll, Erdélyi József versével: ‘Tétlen pad én, örömöt, boldogságot, csak pihenő emberben lelek;
Jertek hozzám s az édes fáradtságot osszátok meg velem, óh emberek.’

Szent Mihály (siskei) templomrom

(fotó: balatoniromok.blogspot.com/papsokai-siskei-templomrom-balatonfured)

Balatonfüred területén több városnyom található, mivel a római korban is lakott volt. Arács, Kéki, Siske és Papsoka területén egyházi birtokok feküdtek, és részben a Tihanyi Bencés Apátság tulajdonában álltak. A templomot többször átépítették, amely magyarázza, hogy román, kora- és késő gótikus díszelemek is megtalálhatók rajta.

A XVIII. századtól temetkeztek a templom kertjében. Itt nyugszik az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy utolsó kapitánya Keöd József. A romkertből nagyszerű kilátás nyílik a Balaton keleti medencéjére, a Tihanyi-félszigetre, és a hajdani szőlőbirtokokra.

Pantheón – emléktáblák

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=17185)

A Gyógy téren ma az Anna szálló áll, az egykori szanatórium. A fedett árkádok alatt azon költők, tudósok emléktáblája látható, akik önzetlenül tettek Balatonfüredért, vagy írtak a városról.

Garay János, költő (1812-1853), aki először szentelt verseskötetet a Balatonnak. Őt követi Czuczor Gergely, költő (1800-1866, Krúdy Gyula, író (1878–1933), Eötvös Loránd, fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó (1848-1919), Ady Endre, költő (1877-1919), Vörösmarty Mihály, költő költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja (1800-1855), Csokonai Vitéz Mihály, költő (1773-1085), Jókai Mór, regényíró (1825-1904), Gárdonyi Géza, író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1863-1922), Pálóczi Horváth Ádám költő, író, hagyománygyűjtő (1760-1820), Kisfaludy Károly, költő, drámaíró, festő (1788-1830), Passuth László, író, műfordító (1990-1979), Cholnoky Jenő, földrajztudós, író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1870-1950), Bihari János, zeneszerző és hegedűművész (1764-1827), Szabó Lőrinc, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító (1900-1957), Lóczy Lajos, geológus (1849–1920), Fáy András, író, politikus, nemzetgazdász (1786-1864).

Gyógyforrások

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=034033)

 feltárást követően a források szabadon folytak ki a földből, és a parti nádasban eltűntek. A XX. században Lóczy Lajos javaslatára 1931-től négy új kutat fúrtak, és tizennégy helyen szén-dioxid kitörést és savanyúvizet találtak.
Azóta fürdőkúra alkalmazásával szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, kimerültség orvoslására alkalmazzák a füredi gyógyvizet. Ivókúraként gyomorhurut, epe- és bélbántalmak, és cukorbaj ellen is hatékony.

2001-bwn az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a füredi savanyúvizet „elismert, természetes ásványvíznek” minősítette. A leglátogatottabb forrás a Tagore sétányon található ivókút.

Jókai kilátó

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=117123)

A füredi Tamás-hegyen, három emelet

magasságban áll a Jókai-kilátó (315 m). Szerkezete fából készült, és a tetőről pompás kilátás nyílik a városra és a tóra. A hegycsúcsra a Lóczy-barlang felől és a Tamás-hegyi kereszttől a zöld háromszög jelzésű turistaúton juthatunk fel.

A Balatoni Kéktúra kék sáv jelzés a Kilátó utcából indul, és a Tamás-hegyi kereszt érintésével egyben az ‘Aranyember’ elnevezésű tanösvény. A 600 méter hosszú útszakaszon megelevenednek Jókai Mór: Az arany ember című regénye szereplői. Felfelé haladva Noémi, Tímea, Nathalie és Tímár Mihály padjánál megpihenhetünk. A tájékoztató táblákat felhívják a figyelmet a természetvédelmi terület védett növényeire, és az állatvilág ritkaságaira. Odafent a szélesvásznú balatoni panoráma fogad.

Kiserdő és színház

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=7968)

A „Kiserdőnek” nevezett terület, a ‘város tüdeje’, valójában egy tíz hektáros, védett park, amely a 71-es főút és a Szívkórház között terül el. Az egykori angolpark alsó része 1792-ben, felső 1878-ban épült. A pihenőparkot sokan látogatják: kirándulók, városnézők, sportolni- és kikapcsolódni vágyók, kisgyermekes családok és idősebbek kedvelt sétahelye. Egykoron itt állt a dunántúli első kőszínházának hat megmaradt oszlopa.

A térség első kőszínháza 1831-ben épült Balatonfüreden. 1841-42-ben hozzáépült az Aréna, mivel a fazsindellyel fedett, alacsony színház a napsugárzás hatására annyira átmelegedett, hogy lehetetlen volt színielőadások megtartására. 1846-ban a színházat átépítették. Sajnos a nemzeti kegyhelynek szá­mí­tó kőszínház megmentése nem sikerült. A nyári színház egykori bejárata helyén, 1958-ban felállították a régi oszlopokat.

Lóczy-barlang

(fotó? https://vmek.oszk.hu/00500/00575/html/mojelent/bakony/loczyblg/szoveg.htm)

A Tamás-hegy nyugati oldalán 1894-ben tárták fel a Lóczy-barlangot. A középső-triász kori mészkő rétegből feltörő meleg víz valószínűleg a hegységképző föld mozgások eredményeként tudott a felszínre törni. A térség jelentős idegenforgalmi látványosságává vált az üstre emlékeztető formák alján, oldalán található borsókövek.

A város központjától autóval pár perc alatt, gyalog legföljebb félórás sétával elérhető a barlang. A fokozottan védett látványossághoz a zöld sáv jelű turistaút vezet el, amely a vasútállomástól indul, a Jókai-kilátótól a zöld háromszög jelet kell választani. A barlang az őszi-téli hónapokban részleges nyitvatartási rend szerint látogatható.

Emlékmű és a Koloska-völgy

(https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=32119)

Füred belvárosától pár percre , Arácson látható az I. világháború hősi halottainak emlékműve, amelyet Fehér Sándor kőfaragómester készített 1923-ban. Mögötte, a domboldalban futó turistaút a Koloska völgybe vezet. A 250-300 méter magas fennsíkot szubmediterrán karszterdő borítja, és a mészkőbe vájt völgyekben tekergő patakok a Balatonba szaladnak. A XX. század elejéig a vízzel malmokat hajtottak. A pihenőhelyet nyugat felől a Koloska-sziklák szegélyezik. A zöld háromszög jelzésű turistaút erdei tornapálya mentén halad. Mohával borított kövek, gigantikus sziklák kísérnek utukon; egyikükbe mélyen belenőtt egy hársfa. Hamvas Béla író, filozófus a Fák című esszében írta:

„A koloskai hárs heroikus fa. Nem szép. De az élet erejének nagyszerűsége nincs ilyen sem Homérosznál, sem szoborban, sem beethoveni zenében, sem nietzschei filozófiában, sem caesari sorsban. Ez a néma küzdelem, amit egyedül küzdött százötven évig itt, kedvezőtlen hegyoldalon, rohamos esők, marcangoló szél, lezuhanó kövek között, óriási tömbök alatt egy szűk völgytorokban. Meg kellett magát feszítenie, elvesztette minden formáját, meg kellett alkudnia, nem volt szabad könyörületet ismernie, pillanatra sem, kegyetlen nyugalommal, előrelátással, kitartással és kitartással tudott csak szüntelenül nőni, s ma, mikor már győzött, harcán már túl van, ráncosan, megviselve, megnyomorítva tud ilyen egészséggel nevetni, nevetni. Mit tudnak még neki mondani az életről ezek után, amin ő nem nevet? Mivel fenyegethetik még? Mitől félhet még? Történhetik még vele valami, aminél rettenetesebbet nem győzött le és nem élt át? Mi az, meghalni? Mi az, félni a haláltól? Már nem fél.”

Vörös (Piros) templom

(fotó: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=048190)

A Krisztus Király kéttornyú templom 1927-ben neoromán stílusban épült. Tornya 35 méter magas, azzal a város kiemelkedő jelképe. Az alapkövet 1926. októberben Rott Nándor püspök rakta le. Krisztus Király liturgikus ünnepet XI. Pius pápa rendelte el (1925. december 2), a templom ezután kapta nevét. Ezzel a címmel országosan, és a világban is az elsők között van. A főoltárt Kerger Ferenc és Homoray Béla készítette. A mellékoltárok: Szűzanya és Szent József Krausz (Krasznay) Lajos szobrászművész alkotása.

Cholnoky Jenő írta Balaton c. könyvében: „Szép, mély, meleg vörösszínű ez a kő, igen szépek a belőle épített falak, kerítéspillérek, burkolatok stb. Divatba is jött a villák kerítéseit ebből a szép kőből készíteni. Jól faragható és fagyálló, csak fínomabb faragványokat nem lehet rá készíteni. Ebből építették a balatonfüredi, új katolikus templomot, de a falsíkok rózsaszínű vakolattal illeszkednek a faragottkő lábazathoz és sarokfalazásokhoz, s ez nem valami szép. Sokkal szebb a veszprémi kórházkápolna, ezt a nagyműveltségű, előkelő ízlésű Hornig Károly báró, veszprémi püspök építtette. A kápolna szép, román ízlése, párosulva a permi vörös homokkő gyönyörű, meleg színével, valóban remekké teszik ez a kis építményt.”

10+1 Rózsilak

(fotó: Rózsilak)

A villa 1898-ban Németh Károly földbirtokos megrendelésére épült, olaszos, mediterrán stílusban. A leszármazottak 1906-ban eladták Minder György udvari tanácsos, moszkvai nagykövetnek és feleségének Schönfeld Rózának. A villa homlokzatára ekkor került a „Rózsilak” felirat. Az épületet korszerűsítették, és téliesítették. faragott ajtók, az angyalos stukkók, a cserépkályhák és még a piszkavasak mind eredetiek. A villában Blaha Lujza is megszállt. Az épület és a kert is látogatható. Részlet a Füredi história 2010-es számából (írta: Kurutzné Kovács Márta):

„Az 1906-os adásvételi leltár a legapróbb részletekre is kiterjedt, az ónémet faragott bútoroktól a konyhai eszközökön át a trümókig, a fajansz mosdótálakig, az alabástrom fogmosó poharakig, vagy az elefántcsont szalvéta-karikákig és a gyöngyháznyelű gyümölcskésekig. A leltár természetesen kiterjedt a pincében lévő szőlőtermesztési felszerelésekre, a présre, darálóra, egyéb eszközökre és a hordókra is, hiszen a villához szőlő és vincellérház is tartozott. Ez a leltár is féltve őrzött darabja a családi levéltárnak. Anyai nagyapám tehát 1918-ban vásárolta meg a villát a cári nagykövettől.” f

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.